Képzelgés

Bárcsak karjába zárna a jövő

Bárcsak szeretne a képzelgő

Bárcsak ajkát enyémre zárná

Bárcsak bátorságom várná

Ha merném ajka utat törne hozzám

Testem övéhez nyomnám

Kezem elmerülne hajában

Karja visszahúzna magába

Testünk eggyé olvadna

S bátorságom elillanna

Félelmem tönkretenné a pillanatot

De nem bánná csak folytatná ott

Finomabb lenne s még édesebb

Pedig számára ez csak kínzás lehet

De ajka újra enyémre talál

S a jövő így újra csak talány

Sajnos robban a buborék

És sajgó szívembe vérző sebet tép

Álom volt Semmi több

Mégis mindent eldöntött

Akarom mindennél jobban

És érzem az érzés újra robban

Betölt s mindent elfelejtet

De kínzásom mindent elrejtett

Az érzés csak álom marad

Mert ki nem elég bátor az sosem szabad

Elönt a felismerés Most mernem kéne

De mégis könnyebb a gyávák terhe

Hisz hitünk megmarad hogy ő is szeret

Még akkor is ha ez csak képzelgés lehet